2014. március 28., péntek

Daily Motivation

ZS.D.:
"...de nem féltelek, mert tényleg egy példamutatóan sportos lány vagy."
Na jó, tényleg húztam edzeni.

Egy jó futás sose rossz.

 Megkezdtem az új munkámat. Feladatom a betévedő embereknek segíteni sorszámot húzni, és felcsörögni a vezetésnek, ha jönnek hozzájuk. Szóval végig keresztrejtvényeztem a napot. Nem tudtam, hogy ennyi szabadidőm lesz bent, ezentúl viszek tanulnivalót is. (Mindezt több fizetésért, mint az Aqua World-be).
 Tegnap teljességgel megleptem magam, hiszen olyat futottam, mint még soha. Úgy indultam neki a dolognak, hogy "áá, nekem most női bajaim vannak, majd letotyorgom azt az 5320 m-t, és a végén összeesek a célban". Ehhez képest megindultam, és bár végig megpusztultam a hasamban lévő "pillanatokon belül kiszakadnak a belső szerveim" érzéstől, még sose teljesítettem ilyen gyorsan a távot. Mikor beértem még Mis lihegett, pedig ő nem szokott. (Még így is elkeserítő, hogy ő még ennél is gyorsabban szokta letudni). Nem gondoltam, hogy a futásban ilyen gyorsan lehet fejlődni, és most baromi büszke vagyok.
minus-50: I think I’ll go do that now..  :) - getting fit
 Bár futás közben még mindig ott motoszkál a fejemben, hogy ártok a fenékizmomnak, meg úgy minden izmomnak, mégis egyre jobban felszabadít és feldob. 

Ma reggel félálomban vergődtem az ágyban, mikor a kezem odatévedt hasamra. Örömmel konstatáltam, hogy a medencecsontom kiállt. Belebambultam a tükörbe és a hasam tónusos volt, mint az állat. Szóval a futás, tényleg fasza vízhajtó. Bár azóta nem olyan, mivel túl vagyok 3 liter vízen, meg kajáltam is.

 Diéta alatt mindig jobban megsínylem a nehéz napokat. Ma konkrétan csak édeset ettem, nem volt túl egészséges ez a sok édesítőszer, de különben megzakkanok... és ez tette lehetővé, hogy hagyjam a hűtőben állni az oroszkrém tortát, és a polcon a Sportszeletet. Indítottam egy adag almás-fahéjas zabkásával, aztán alma és piros gyümölcsös müzliszelettel folytattam, majd túrós(teljeskiőrlésűdurum)tésztával zártam. Ezt kísértem pár shaker-nyi vízzel és limonádéval. Természetesen cukor semmiben nem volt. 

Az idő megint ragyogó. Kirándulni szeretnék és mindenki beígéri, aztán nem megyünk sehova. 
Most még letolok egy Cardio Recovery-t, mert már annyira hiányzik, hogy fájjon a hasam. :)

Ja és megtaláltam a szülinapi tortámat: http://peakshop.hu/girl/repatorta-egyszeruen/ . Miután tavaly szülinapomkor a szemem láttára falta fel a családom a Marlenkatortámat, mert én diétáztam, és ekkor betoltam egy túró + epres fehérjepor + joghurt mixet fagyasztva - fagyi gyanánt, idén kiérdemeltem, hogy valami tortaszerűt egyek, ráadásul a 20. szülinapomon. Bár még 2 és fél hónap, jó tudni az alternatívákról.

19. nap: A legjobb barátod kedvenc dala
 Na bazdki, most döbbentem rá, hogy nincs legjobb barátom :D

Akkor legyen: a szám ami akármikor meghozza a kedvem a fegyenc- és egyéb erősítő edzésekhez. ;)

2014. március 25., kedd

Fehér, mint a tej, piros, mint a vér

 Tegnap volt a temetés... soha nem halt meg ennyire közeli hozzátartozóm, sosem voltam a halottaskocsihoz ilyen közel, és nem is szeretnék többet. Annyira felszínesnek éreztem az életem miközben ott ballagtam apukámba kapaszkodva. Nem akartam sírni, meg könnyezni. Nem akartam elvenni az unokatesómtól, keresztanyumtól, nagyimtól és apukámtól a gyászt. Én még sosem sírtam temetésen. Csak azért akartam apu mellett ülni, hogy ott legyek neki, mellékszereplőként. Béna vagyok.
 R.I.P. Tomi.♥ Cseszettül fogsz hiányozni!
 Most döbbentem rá az egészre, és nem bőgök a párnámba temetkezve, de félig kicsit megzakkantam. Sikeresen majdnem elüttettem magam a villamossal, ahogy csak bambulva gyalogoltam, egy néni kiabált rám szemből, hogy álljak meg. Hirtelen azt se tudtam, hol vagyok.
Na de az utam ekkor életem első rúdtánc órájára vezetett. Nagyon tetszett, bár sikeresen leégettem a csuklóm és a sarkam is belilult, de nem érdekel, AKAROM. Bár én eddig akárhány sportot kipróbáltam, belezúgtam rögtön, remélhetőleg most töretlen lesz a lelkesedésem. 
 Fél órát válogattam a képeslapok között, mostanában olyan rondákat gyártanak. Valami szép, letisztult, egyszerűt szerettem volna, de nem találtam.
 Utána beszabadultam a könyvesboltba. Több könyv között vacilláltam. Ott volt a Bridget Jones naplója 3, ami a film miatt érdekelne. Aztán majdnem a kasszához vittem a "Nézd ki van itt" című könyvet. Utána a Parfüm-öt szorongattam sokáig és mikor már megindultam a kassza felé megakadt a szemem a "Fehér, mint a tej, piros, mint a vér" című könyvön. 
Beleolvastam és az első mondatnál tudtam, hogy kell. Nálam a könyveknél leginkább nem a sztori a fontos, hanem a fogalmazásmód. Ha úgy van megfogalmazva akkor akár moszkitók párodzási szokásairól is elolvasok akármit. A könyvesboltba, ha minimum egy órát nem, akkor egy percet sem csesztem el. A könyv az egyetlen dolog, aminél, hogyha megéhezem rá, az utolsó forintjaimat is oda adom egy jóra. 

 Hazajöttem, egy levél fogadott:
Szia!Ne aggódj annyit!Az én barátnőm 166 centi, 72 kiló, és gyönyörű!:-).
Nagyon édes volt, megmelengette a szívem.
 És a nap híre: újra van munkám, jippi!

Boldog Szülinapot apu!♥

Annyiszor beleszerettem már ebbe a számba.♥

Vivi..

2014. március 21., péntek

Pole Dance

 Elég foghíjasan írok, de mindig azt hiszem 1-2 nap marad ki, aztán ráébredek, hogy majdnem egy hét.
A fejlemények a következők: ott hagytam a munkahelyem, és ma megyek 2, holnap pedig még egy állásinterjúra, aztán meglátjuk; az idő ragyogó; a kedvem érdekes, de fantasztikus.
 Tegnap valami történt a világgal, mert mindenki 600* kedvesebb lett velem mint szokott és csak ámultam-bámultam, hogy minden indok nélkül kedvesek velem. A nap felét végül is végigfetrengtem az ágyban, de nem a "kapjabeavilág!" fetrengés volt. Az ágyból csupán az edzés és a körmös miatt másztam ki. Hosszú idő után élveztem az insanityt és azt kell mondjam, szeretem a PowerJumps-ot, pedig régen azt utáltam a legjobban. A körmös tünemény volt, majd végre kb 3 év után vettem melegítőgatyát (bár nekem eszem ágában nincs az utcán hordani). És kaptam bókot egy től, hogy szép kerek a fenekem.
 Bár mióta megtudtam 1-2 véleményt magamról (hogy 2-t teszek ki, és hogy épphogy csinos vagyok), azóta másként látom a dolgokat. Múltkor megállt mellettem egy motoros, hogy nagyon csinos vagyok, van e barátom, amiből nem azt szűrtem le, hogy biztos kinézek valahogy, hanem, hogy ízlésficama van, vagy a dagadt nőkre bukik. Tegnapi kérdés:
- Mi történt a fenekeddel?
- Mért? Nagyobb lett?
- Nem, szép kerek. Sokat edzel rá?
Aztán ma rágódtam sokat, és a tükörbe bambultam vagy egy órán keresztül, hogy mégis mi a francot lehetne kezdeni a helyzettel. Változatlanul vékony szeretnék lenni, nem kérdés. Viszont kezdek pánikolni, mivel mióta futok nem olyan izmos se a farom, se a lábam.
 Durván egy éve (+-2-3 hónapja) edzem, és annyira megváltozott az értékrendem ebben a tekintetben.
Tavaly simán megelégettem volna egy Skinnyfat alakkal, de akkor most onnan kéne indulni, hogy tömegelés és onnan az Antoinette Pacheco forma.
Skinny fat
On The Way To The Fashionland!
 Jövőhéten pedig, ha mindegy jól megy megpróbálkozom a rúdtánccal (oc nem a night club félével, hanem a sport fajtájával). Már ezer éve elakartam menni, de mindenhol nagyon drága. De most már nem érdekel, akarom és kell!
-Coco Chanel-

17.nap: A dal, amire majd először akarsz táncolni az esküvődön

:DD Amúgy ötletem sincs

Vivi..

2014. március 16., vasárnap

 Évekig úgy gondoltam, a pasik mekkora szemetek, aztán miután 2* szerelmes voltam döbbentem rá, hogy amellé, hogy a férfiak szemetek a nők meg vakok, idióták és önként kiszolgáltatják magukat. Olvastam Train with brain-t. Nagyon jókat ír a csávó. Szóval ez kötelező cikk és ez pedig végképp.
 Ott a lényeg, hogy én soha többet nem fogom hagyni, hogy valakinek érzelmileg ki legyek szolgáltatva, vagy nekem valaki ki legyen, mert egyik se kellemes érzés.. sőt egyenesen fostos rossz.

Ma szétbombáztam a karomat, iszonyú sokat kell fejlődnöm karban. Toltam egy has-kar tabatát, utána pedig egy has-kar intervallt. Mikor a fekvőtámaszt dupla annyi ideig csinálom, mint 2* annyi felülést, akkor kicsit elszontyolódom. A lényeg, hogy az utolsó másodperc után úgy nyúltam ki a padlón mint egy béka, és alig tudtam felkelni a nyújtáshoz.

16.nap: Az utolsó dal, amit hallottál


Vivi..

2014. március 15., szombat

kibaszott hős vagyok!

 A kedvem mostanában a fellegekben, pár hullámvölgyet leszámítva, de a kulcsszó mindig a leszarom.
 Kedden voltunk laser tag-ezni volt évfolyamtársam névnapja alkalmából, és azon túl, hogy szétszakadt a nadrágom nagyon tetszett.
 Csütörtökön volt BGF Unite, és jobb volt mint amire számítottam, nem volt heringparty, csak ha arra vágytál és bementél a tömeg közepére.
 Az önbizalmam lehúzták a béka segge alá és ezért egyedül magamra vethetek, de hát ami igaz az igaz. 

 Napi történések:
 Egy igazi hero vagyok, édesapámmal együtt, mert ma megmentettük Józsicicát a halál torkából (3 napja nyávogott egy a közös wc-ből, ahova beszorult, mivel révén, hogy senki nem használta, telepakolták bútorokkal, ami mögül nem tudott kimászni).
 Másik történés: meg lettem invitálva egy 8 napos kirándulásra Ausztriába, és nagyon akarok menni, de a francos anyagiakkal kell megküzdenem első sorban. Túrabakancs, polárpulcsi, stb stb. Ja meg persze állóképesség fejlesztése! Na de megoldjuk.

15. nap: Egy dal, attól az előadótól akinek a legutóbb voltál a koncertjén
 

Vivi..


2014. március 10., hétfő

Pics

 Összeállítottam egy stílustalan zene listát... vagyis ez is egy stílus, de nekem mégsem az, de most erre a stílustalanságra vágytam. Mint mikor tudod, hogy gáz, hogy Éjjel nappal Budapestet nézel, de nézed... Ja, mármint én nem tudom az milyen lehet.
Az osztálytalálkozó nem volt nagy élmény, hamar el is jöttem és átmentem Misihez Zsoltival, ahol ügyesen berúgtam és az estéről ennyit. 
Ez pedig az  új szerelmem
Szóval így állunk, jó a kedvem. Lehet ez csak addig tart, ameddig meglátogatom ma a diákhitelközpontot, de most jól érzem magam a bőrömben.
 Domi azt mondta, hogy szeretne tartani egy haspóló napot a Volt-on (amire egyébként egyre nagyobb a valószínűség, hogy bérletet veszek sima napijegy helyett), ezzel motiválni próbálja magát. Nem rossz ötlet igazából, bár most úgy érzem külön motivációra nincs szükségem, de hétfőn mindig így van..

 Akartam keresni egy közös képet a nagybátyámmal, és szomorúan konstatáltam, hogy a 19 és 3/4 év alatt egy olyan kép se készült, ahol csak 2-en lennénk együtt. Viszont azt is konstatáltam, hogy nagymamám nagyon szép volt, nagypapám pedig nagyon sármos. A szüleim pedig akkora barmok voltak, mint én most. Volt kitől örökölnöm. 

14. nap: Egy furcsa dal
Ööö, olyat nem találtam, úgyhogy most épp ezt hallgatom

Vivi..


2014. március 8., szombat

R.I.P.

 Tegnap nem remekeltem a futás alkalmából. Nem tudom mért, talán mert reggel Insanityztem vagy mert szakadt az eső a pofámba, vagy mert a hólyag sajgott a talpamon, vagy egyéb női paráim miatt... vagy szimplán most szarul ment, még jobban égett a pofám M előtt, de még mindig kedves és megértő, és az egész megint feldobta a kedvem igazából. A futás 1000* jobb stratégia víz vesztéshez mint a szauna, vagy a diéta, mert a nadrágom azóta folyton lecsúszik.
 Nagyon igyekszem rajta lenni az ügyön, hogy minél kevesebbet legyek egyedül itthon. 
Tegnap találkoztam Dáviddal, és kaptam egy Metropolvirágot.♥
 A legkedvesebb azért mindenképp a 00:01-kor érkező sms volt nőnap alkalmából. 
 Miután nagy boldogságban hazaevickéltem a boldogságfelhőim közt, felhívtam apukámat, és jött a hidegzuhany, hogy meghalt a nagybátyám és egyben keresztapum, szóval itt be is fejeztem, bár még fel sem fogtam, és még azt se tudom, milyen hatással lesz ez rám. Egyenlőre szimplán nem hiszem el...

2014. március 5., szerda

Stagnálás

 Annyira vágyom rá, hogy írjak, de semmi ötletem nincs. Könnyebb akkor blogolni, mikor mindent utál  az ember és ez az egyetlen dolog amit szeret.
 A kedvemet nem nevezném töretlennek, de próbálom tartani a szintet. Tegnap meginogtam picit, fogalmam sincs mért, de nem hagytam magam belemerülni, hanem sugároztam magamnak, hogy minden okés, és boldogság van. Az ágyamat messziről elkerültem, nehogy megint a könnyebb utat válasszam és alvás képében meneküljek a valóságos dolgok elől... mert tulajdonképpen nincs semmi ami elől menekülnöm kéne, egyedül én vagyok az életemben a probléma, a többi még közel tökéletesként is felfogható, és azért nem rinyálhatok, amin tudok változtatni, szóval összekapartam magam tegnap, és este még a mérgelődő édesanyámat és mosolyogva fogadtam, és készséges voltam, és a kötekedéseit is rendkívül jól tűrtem, aztán pedig büszke voltam magamra, hogy még a bunkóskodás után is ott volt a késztetés bennem, hogy megöleljem és adjak neki egy puszit.*
 Ja a későbbiekben az is feldobta a napom, hogy tudomásomra jutott, hogy lesz Arctic Monkeys koncert a Volt fesztiválon, amire amúgy nem terveztem, hogy megyek, de arra a napra biztosan szeretnék.
Ez edzés megy rendesen, tegnapelőtt fegyenceztem, tegnap pihenőnap volt, ma testébresztőztem. + mindkét nap csináltam a Squat Challenge-t súlyzókkal a vállamon. Nem mondom, hogy megszakadok benne, de utána mindig érzem a popsim egy ideig. Annyira várom már a tavalyi alakomat.. minimum.
 Mellesleg mostantól nem igen fogom posztolgatni facebookra, ha írok... meg is látszik a látogatottságon, de utálom mikor visszanézem az idővonalam és minden 2. a blogom.

Hallgassátok

12.nap: Egy dal, ami egy olyan emberre emlékeztet, akit utálsz
Ettől függetlenül a számot imádom.

*Édesanyám nem egy hárpia. Imádom, imád engem, csak rossz  napja volt.. biztos.